A ZB részéről Kalocsai Kinga alelnök köszöntette a résztvevőket, bevezetőjében ismertette az elmúlt hónapokban a területen végzett munkáját, beszámolt arról, hogy temérdek panaszt hall, amit a legtöbben el sem mernek mondani másoknak. Ismertette a bécsi laborvizsgálat körülményeit és azt, hogy értetlenül fogadja a magyar szakértői véleményeket, amelyek nem foglalkoznak az eredményekkel, hanem egyszerűen vádaskodnak és szakmaiatlanul hazafiatlan cselekedetnek minősítik a külföldi laborvizsgálatot.
Ezt követően Kalmár Szilárd a Zöld Baloldal ügyvezető elnöke elmondta, hogy a vörösiszap nem politika, ehhez a ZB is így viszonyul. Itt az a legfontosabb, hogy mindenkit megnyugtató módon záródjon le egy katasztrófa-kezelési folyamat. Már beszéde elején visszautasította azon kormányzati vádakat hogy a Zöld Baloldal rémhíreket terjeszt, azzal nyugtalanítja a feszült helyi és országos közvéleményt. Véleménye szerint a kormányzat számára sajnos furcsa módon nem respektálható demokratikus jogaikkal élnek, amikor elmondják véleményüket és segítik, hogy a helyben megfogalmazódó kétségek eljussanak a nyilvánossághoz. Számára a legfurcsább az, hogy néhány hónappal a katasztrófa után hivatalosan nem hallunk mást, csak azt, hogy „minden szép, minden jó”. Egy ilyen szintű ipari katasztrófa néhány hónap alatt nem orvosolható, legfeljebb papíron, a valóságban semmiképp. Kalmár Szilárd azt is hiányolta, hogy az elmúlt hónapokban nem történtek meg a legfontosabb dolgok. Máig nem tudjuk, hogy miért következett be pontosan a katasztrófa, kik a felelősök, kapnak-e példás büntetést mulasztásaik miatt. Azt sem tudjuk, hogy történtek-e súlyos hibák a katasztrófa kezelése kapcsán, a helyiek véleménye szerint egyértelműen igen, de ezekről szólni senki nem mer. A Zöld Baloldal tisztségviselője azt is hangsúlyozta, hogy túl sokan járnak jól mások szerencsétlenségével. Már az idáig nyilvánosságra került adatok is riasztóak. Kiemelt javadalmazást kapó, a helyieket sarokba szorító ügyvédek, az eltakarítást végző cégek, az újjáépítésbe bekapcsolódó vállalkozások láthatóan jól profitálnak, miközben a helyiek sem érdemi segítséget, sem valódi együttérzést nem kapnak az illetékesek részéről.
Kalmár Szilárd felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a civilek és a politikai pártok érdemtelenül keveset foglalkoznak a vörösiszap üggyel, egyedül a Zöld Baloldal próbálkozik a következetes érdekvédelemmel. Ennek egyik következő állomása lesz, hogy kezdeményezni fogják azt, hogy az Európai Parlamentben alakuljon egy a katasztrófát vizsgáló bizottság, amelynek tagjai helyben is tájékozódni fognak és nem csak a magyar kormányzat folyamatos győzelmi jelentéseire fognak hagyatkozni.
A ZB ügyvezető elnöke szerint több komoly hibát is vétettek a hatóságok. Hiba volt a katasztrófa után a helyben maradást erőltetni és hiba volt a kártérítések helyett kármentesítést előtérbe helyezni. A közvetlen károsultak többségét nem csak az anyagi kár után kell kártalanítani, a kormányzati szakzsargon szerint kárenyhíteni, hanem az eszmei károk után is. A személyes emléktárgyak, az elmosott családi múlt relikviái pótolhatatlanok egy-egy család számára. Ezért is felháborító, hogy a kártérítést koordináló szervek piaci kofaként alkudoznak és gyakran nyerészkedéssel vádolják a károsultakat, ezzel is ellentéteket szítva a településeken.
Kalmár Szilárd szerint fontos azt is hangsúlyozni, hogy az érintett településeken mindenki károsult. Az is, akinek együtt kell élni a katasztrófa mellékhatásaival, a rendkívül bizonytalannak érzett jövővel. Ráadásul az ingatlanok iránt lényegében megszűnt a külső kereslet. Az eladott lakásokat iszapkárosultak veszik meg. A tehetősebb családok már elvándoroltak a településről, a gazdasági vállalkozások a fizetőképes kereslet komoly csökkenése miatt a csőd szélén vannak.
A felszólaló mondandóját azzal zárta, hogy az ország nem a miniszterelnök vagy a köztársasági elnök felhívására ajánlott fel rendkívüli mennyiségű pénzadományt a vörösiszap-károsultaknak. Ezt nekik, ott élőknek szánták, ezért felháborító, hogy azt a kormányzat visszatartja és maga osztja be annak elköltését.
Ezt követően hozzászólások következtek. Több kétségbeesett helyi lakos beszélt arról, hogy nem akar a településen maradni, mert nem érzi ott jól magát, fél az esetleges egészségügyi hatásoktól és nem akarja gyermekeit egy olyan helyen felnevelni, ahol a föld, a víz és a levegő egy nem természetes vegyi anyaggal szennyezett. A jelenlevők többsége hangsúlyozta, hogy el akar költözni és a korábbi polgármesteri ígéret betartását követeli, azaz az önkormányzat állami segítséggel a katasztrófa előtti értéken vásárolja meg a legtöbb esetben hitellel is terhelt ingatlanjukat. A hozzászólók nem nyerészkedni akarnak, csupán olyan életet akarnak élni egy egészségügyileg minden kétséget kizáróan biztonságos településen, mint amilyet a katasztrófa előtt éltek jelenlegi lakhelyükön.
Többen hangsúlyozták, hogy komoly feszültséget gerjesztenek a településen cigányok és nem cigányok között, de a jelenlevők egyöntetűen úgy foglaltak állást, hogy nem egymás ellen, hanem egymásért kell küzdeni.
A helybe telepített egészségügyi szűrőközpontot is komoly kritikával illeték felszólalók. Nyugtalanítónak találják, hogy a vizsgálatok során csak általános vér és vizeletvizsgálatot végeznek összetett, minden területre kiterjedő vizsgálat helyett. A többség valóban azt szeretné, ha a területen nem csak a magyar állam által fizetett szakemberek, hanem nemzetközi szakértők, orvoscsoportok is tevékenykednének. Egyik felszólaló arra kérte a Zöld Baloldalt, hogy továbbra is képviselje a károsultak érdekeit. Arra a kérésére, hogy ki támogatja ezen kérését, a teremben szinte mindenki azonnali kézfenntartással reagált.
Utolsóként Kalmár Szilárd foglalta össze a lakossági fórumon elhangzottakat. Elmondta, hogy három fontos feladatot kell megoldani. Egyik egy helyi civil, politikafüggetlen érdekvédő szervezet alakítása, amely képes megszervezni a helyieket és alternatívákat kidolgozni. A másik fontos teendő a korábbi ígéreteknek megfelelően az, hogy aki el akar költözni, az elköltözhessen és ehhez minden segítséget megkapjon. Devecser nem börtön, most azonban sokan azt gondolják, hogy hitelekkel terhelt, értékcsökkent lakásukból nem tudnak elköltözni, pedig nagyon szeretnének.
A harmadik fontos igény a jelenlevők részéről egy nemzetközi orvoscsoport bevonása a katasztrófa egészségügyi hatásainak elemzésébe. Újabb vizsgálatokra is szükség van.
A lakossági fórumot követően mintegy hetven ember jelezte adatait is megadva, hogy tevékenyen is részt akar venni egy alakulandó érdekvédelmi szervezet, egyesület munkájában. Ennek megalakulás néhány napon belül várható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése